2011. augusztus 17., szerda

Patchwork


Egy időben nem szerettem a patchworkot. Úgy érztem, annyira színes a technika, hogy az már-már szemet bántó. Az új tapasztalataim azt mutatják azonban, hogy lehet ezt a régi nagymamás foltvarrás helyett másképp is csinálni.
Íme pár tárgy a nagyvilágból, a takarókon és párnákon túl.








Ha ruhákat vadászunk, szintén találunk érekes dolgokat – itt azért tényleg vigyázni kell, hogy ne legyünk papagájok. Érdemes egyszerre csak egy ilyen darabot viselni, egyszínű kiegészítőkkel.






Ez az a technika, amit némi varrás-tudásal könnyen elsajátíthatunk, nem egy ördöngősség egy jópofa babatakaró vagy egy színes plüssállat elkészítése, csak a színérzékünkön múlik. Én így csináltam Lilla lányom takaróját:
  1. Gyűjtsünk össze sokféle, akár maradék anyagot, és szabjunk ki 12x12cm-es négyzeteket – így 1cm-es varrásszélsséggel is 10cm-es négyzeteink lesznek. Persze, dolgozhatunk más mérettel is. Érdemes egy vastagabb, nem foszló, nem nyúló anyagból sablont készíteni. Akkor igazán izgalmas a takaró, ha több típusú anyagunk van, én mindent felhasználtam: volt benne kordbársony, kötött pamut, szatén, műbőr, gyapjú...
  2. Válogassuk szét az anyagokat alapszínek szerint, majd két-három összeillő színt ütmesen váltakoztatva, varrjunk össze sorokat. Nekem a legtöbb kockám feketés árnyalatú volt, csináltam belőlük fekete-fehér, 2:1 arányban fekete-piros sorokat, illetve vot kék-zöld és lila-kék-sárga sorom is. Főleg azon múlt, hogy miből mennyi van, én eredetileg egy nagy takaróra kezdtem el varrni, de aztán ez sürgősebb volt.:)
  3. Ezután találjuk ki a sorok sorrendjét, és varrjuk össze őket. Akkor csúszhatunk el úgy, mint én, ha pár kockát elszabunk, vagy, ha vannak rugalmas anyagaink is. Nekem tetszett így, meg amúgy is siettem, úgyhogy hagytam, ez volt az első varrógépezésem a szülés után, és gyors eredményt akartam. Ha egyenletesebb takarót akarunk, gombostűzéssel segíthetünk a dolgon.
Én egyenlőre eddig jutottam el, már most nagyon jó néz ki, csak foszlik ezerrel.






Ezt megakadályozandó, meg azért, hogy igazi, szabadban is használható játszós takaró lehessen, az a tervem, hogy egy előre steppelt, vízhatlan kabátanyagot fogok a hátára varrni. Így elég vastag lesz ahhoz, hogy télen is a földön játszhasson rajta a kicsi, vízhatlan, hogy bármilyen természetes felületre le tudjuk tenni, és mosható, ha bármi baja esik.
A patchwork-figuráknak pedig az a lényege, hogy egymással harmonizáló anyagokat összegyűjtünk, és a különböző testrészeket különböző anyagokból szabjuk ki. Egyszínűből a hasát, csíkosból az egyik lábát, virágosból a szeme körüli foltot...
És az a jó, hogy így bármit elkészíthetünk. Ki mondta, hogy a blúz ujjának ugyan olyan mintásnak kell lennie, mint a hátának?:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése